FixInfo
Vissza a magazinhoz
6 perc olvasás

Reggelre már az ő nevében mentek a levelek

Másnap az ügyfelei gyanús üzeneteket kaptak tőle, az egyik ismerőse pedig azt kérdezte:

FixInfo Szerkesztőség

Reggelre már az ő nevében mentek a levelek

Péter csak egy programot akart kipróbálni a dark webről. Másnap az ügyfelei gyanús üzeneteket kaptak tőle, az egyik ismerőse pedig azt kérdezte: „Te miért küldesz nekem ilyet?” A történet fiktív, a benne bemutatott támadási módszerek valós kockázatokat szemléltetnek.

Este tizenegy után járt. Péter becsukta az utolsó munkatáblázatot, de a laptopot még nem kapcsolta ki. Napok óta olvasott a dark webről. Rejtett fórumok, különös webcímek, állítólag máshol elérhetetlen információk. Kíváncsi volt, mi igaz a történetekből.

Egy fórumon talált rá az alkalmazásra. A leírás szerint több helyen keresett egyszerre felhasználónevekre, és összegyűjtötte a hozzájuk kapcsolódó nyilvános találatokat. Hasznos kis OSINT-eszköznek tűnt.

A hozzászólások megnyugtatóak voltak.

„Működik.”

„Végre egy használható verzió.”

„A vírusirtó hisztizik rá, de ez normális.”

Péter letöltötte.

A Windows figyelmeztette. A fórumon erre is volt magyarázat: különleges keresőfunkciók, téves riasztás, túlérzékeny védelem. Néhány kattintás, egy jóváhagyás, és a program elindult.

Felvillant egy ablak. Aztán eltűnt.

Péter még kétszer megpróbálta megnyitni, majd vállat vont.

– Ennyit erről.

A laptopot lecsukta. A program közben már beállította, hogy a következő bejelentkezéskor is elinduljon.

Reggel fél nyolckor megszólalt a telefonja.

– Péter, ezt tényleg te küldted?

Egy régi ügyfele volt. Dokumentummegtekintésre hívó levelet kapott tőle. A név stimmelt, a cím is ismerős volt, az üzenet azonban furcsának tűnt.

Mire Péter megnyitotta a postaládáját, újabb két ember kereste. A közösségi fiókjában is megjelentek olyan elküldött üzenetek, amelyeket nem ő írt.

A történetnek ezen a pontján már nem az volt a kérdése, hogy működik-e a letöltött keresőprogram.

Hanem az, hogy ki használja a fiókjait.

Mi történt a háttérben?

A fiktív esetben a keresőnek álcázott alkalmazás adatlopó kártevőt tartalmazott. Futtatás után hozzáférhető jelszavakat és bejelentkezési munkamenetekhez tartozó adatokat gyűjtött, majd továbbította azokat a támadóknak. A megszerzett hozzáférésekkel automatizáltan küldtek leveleket és üzeneteket Péter nevében.

Ez technikailag reális forgatókönyv, de nem minden kártevő képes minden fiókhoz hozzáférni. A siker függ az eszköz védelmétől, az alkalmazásoktól és a megszerezhető adatoktól. A Microsoft dokumentációja szerint az adatlopó programok célpontjai között jelszavak és böngészős munkamenet-tokenek is szerepelnek; megszerzésük további fiókfeltöréseket alapozhat meg. Forrás: Microsoft Digital Defense Report 2025

A munkamenet-token leegyszerűsítve annak igazolása, hogy a felhasználó már belépett. Bizonyos körülmények között a támadó egy ellopott, még érvényes munkamenettel újabb jelszó- vagy kódbekérés nélkül is hozzáférhet egy szolgáltatáshoz. A többfaktoros hitelesítés ezért nagyon fontos védelem, de egy már megfertőzött eszköz minden következményét nem tudja kivédeni. Ellopott munkamenetekkel történő visszaélést a Microsoft valós támadásokban is megfigyelt. Forrás: Microsoft Security

Péter nevének pedig külön értéke volt. Egy ismeretlen feladótól érkező levélre könnyebb gyanakodni. Egy régi üzleti partner üzenetét sokan hamarabb megnyitják.

A Tor nem teszi ártalmatlanná a letöltött programot

A dark web elnevezés speciális hálózatokon elérhető szolgáltatásokat takar; ezek közé tartoznak a Tor hálózat .onion oldalai. A Torhoz jogszerű, értékes felhasználások is kapcsolódnak, például újságírók és forrásaik kommunikációja, illetve a cenzúrával szembeni információhozzáférés. Forrás: Tor Project

A Tor Browser adatvédelmi eszköz. Nem jelent garanciát arra, hogy a meglátogatott oldal tisztességes, a letöltött fájl ártalmatlan, vagy a felhasználó minden helyzetben azonosíthatatlan marad.

A Tor Project is hangsúlyozza: a böngésző nem védi automatikusan a számítógép teljes internetforgalmát. Ha pedig saját fiókunkba jelentkezünk be, az adott szolgáltatás tudhatja, kik vagyunk, akkor is, ha a valódi IP-címünket nem látja. Forrás: Tor Browser biztonsági alapelvek

Péter ott hibázott, amikor a böngészéshez használt eszköz adatvédelmi tulajdonságait a letöltött programra is érvényesnek gondolta.

Hogyan lehet hozzáférni, és hol érdemes meghúzni a határt?

A Tor hálózat onion oldalainak felkereséséhez a szokásos kiindulópont a Tor Browser. A telepítőt a Tor Project hivatalos letöltési oldaláról érdemes beszerezni, majd a hivatalos útmutató szerint telepíteni és csatlakoztatni. A projekt a letöltött telepítő digitális aláírásának ellenőrzését is ajánlja. Forrás: letöltési és telepítési útmutató

Egy onion szolgáltatás megnyitásához annak pontos címére van szükség. Ha egy ismert szervezet ilyen elérhetőséget kínál, azt a szervezet hiteles, nyilvános oldaláról célszerű átvenni. Egy ismeretlen linkgyűjtemény állítása önmagában nem igazolja, ki működteti a céloldalt. A kapcsolat titkosítása pedig nem minősíti a szolgáltató szándékait. Forrás: Tor Project – onion szolgáltatások

Mielőtt bárki elindul, érdemes egy egyszerű kérdést feltennie: pontosan milyen információt keresek, és miért szükséges ehhez ez a forrás?

OSINT-kutatásnál a különleges lelőhely önmagában nem teszi értékesebbé vagy hitelesebbé az adatot. Egy névtelen fórum bejegyzése lehet nyom, de további ellenőrzés nélkül nem bizonyított tény.

Az öt hiba, amely Péter estéjéből incidenst csinált

1.Az éles, mindennapi gépén kísérletezett. Ugyanazon az eszközön voltak elérhetők a munkafiókjai és a személyes adatai. Kutatáshoz célszerű elkülönített, naprakész környezetet használni; az elkülönítés azonban önmagában nem teszi biztonságossá az ismeretlen programot.

2.A hozzászólásokat biztonsági igazolásként kezelte. A dicséretek nem helyettesítik az ellenőrizhető fejlesztőt, a hiteles letöltési forrást és a program jogosultságainak megértését.

3.A figyelmeztetést a letöltést kínáló oldal magyarázata alapján írta felül. A „kapcsold ki a vírusirtót” kérésnél meg kellett volna állnia.

4.Elindította az ismeretlen fájlt. A történetben ez volt a fertőzés döntő lépése. Egy letöltés és egy program futtatása eltérő kockázat, de a meg nem nyitott fájlról sem szabad pusztán ezért kijelenteni, hogy veszélytelen.

5.Azt hitte, az eltűnt ablak lezárt ügyet jelent. Egy alkalmazás látható ablak nélkül is működhet. A böngésző bezárása pedig nem állítja le automatikusan a korábban elindított programokat.

A gyakorlatban legyen alapelv: ismeretlen eredetű alkalmazást ne futtassunk, védelmi funkciót ne kapcsoljunk ki egy fórum utasítására, és a Tor Browserhez se telepítsünk találomra kiegészítőket. Utóbbiakat maga a Tor Project sem ajánlja, mert ronthatják az adatvédelmet. Forrás: Tor Browser biztonsági alapelvek

Ha már a nevünkben mennek az üzenetek

Péter első ösztöne az volt, hogy letörli a program ikonját. Ez azonban nem lett volna elegendő.

Fertőzés gyanújánál válasszuk le az érintett eszközt a hálózatról. A fiókok helyreállítását másik, megbízható eszközről kezdjük el. Céges gépnél azonnal szóljunk az informatikai felelősnek; ne kezdjünk bizonyítékokat eltüntető takarításba.

A helyreállítás során:

Változtassuk meg az érintett jelszavakat, és azokat is, amelyeket máshol újra felhasználtunk.

A szolgáltatás lehetőségei szerint vonjuk vissza az aktív munkameneteket és az ismeretlen alkalmazásengedélyeket.

Ellenőrizzük a helyreállítási adatokat, a levéltovábbításokat és a postaládaszabályokat.

Másik, megbízható csatornán figyelmeztessük az érintett kapcsolatokat, hogy ne nyissák meg a nevünkben küldött linkeket.

Őrizzük meg a gyanús üzeneteket, időpontokat és biztonsági értesítéseket. Az eszköz átvizsgálásához, szükség esetén újratelepítéséhez kérjünk szakértői segítséget.

A postaládaszabályok különösen fontosak: a támadó beállíthat olyan továbbítást, amellyel később is másolatot kap a levelekről. A fiók-helyreállítás ezért több egy jelszócserénél. Forrás: brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ

A fiktív történetben Péter végül visszaszerezte a hozzáféréseit. A következő napokban azonban sorra hívta azokat, akik üzenetet kaptak tőle.

Mindegyik beszélgetést ugyanazzal kezdte:

– A levél az én fiókomból ment. De nem én küldtem.

Az előző este még egy ingyenes keresőprogramot akart kipróbálni. Reggelre a saját nevében kellett helyreigazításokat küldenie.

Mielőtt egy ismeretlen programnak hozzáférést ad, ellenőrizze, kit enged be vele a digitális életébe. Az online információk és források tudatos ellenőrzéséről további információt és kapcsolatfelvételi lehetőséget talál a h2om.hu oldalon.