Lepereg előttünk az életünk a halál pillanatában?
az emberi agy működésébe közvetlenül a halál körüli pillanatokban.
FixInfo Szerkesztőség
Egy véletlenül rögzített EEG-felvétel különös ablakot nyitott az emberi élet egyik legnagyobb rejtélyére
Mi történik az agyunkban életünk utolsó pillanataiban?
A kérdés évezredek óta foglalkoztatja az embert. Akik halálközeli élményről számoltak be, gyakran beszélnek különös fényekről, testen kívüli élményről, rendkívüli nyugalomról vagy arról, hogy életük eseményei szinte filmszerűen peregtek le előttük.
Sokáig mindez leginkább beszámolók, filozófiai és vallási értelmezések tárgya volt.
A modern idegtudomány azonban elkezdett belesni oda, ahová korábban szinte lehetetlen volt:
az emberi agy működésébe közvetlenül a halál körüli pillanatokban.
És az első eredmények meglepőek.
Egy vizsgálat, amelynek eredetileg semmi köze nem volt a halálhoz
A történet egy 87 éves férfival kezdődött.
A beteg elesett, és súlyos agysérülést, úgynevezett subduralis hematómát szenvedett. Állapota romlott, epilepsziás rohamok jelentkeztek nála, ezért az orvosok EEG-vizsgálattal figyelték az agy elektromos működését.
Aztán váratlanul szívmegállás következett be. A férfi meghalt. Az EEG azonban közben tovább rögzítette az agy elektromos aktivitását.
Így a kutatók egy rendkívül ritka adatsor birtokába kerültek: megfigyelhették az emberi agy elektromos működésének változását a szívmegállás körüli időszakban.
Az eredményeket 2022-ben publikálták a Frontiers in Aging Neuroscience folyóiratban.
Az eredeti Frontiers-tanulmány
Az agy nem egyszerűen „kikapcsolt”
A kutatók különböző frekvenciájú agyhullámokat vizsgáltak: delta-, théta-, alfa-, béta- és gamma-aktivitást.
Különösen érdekesnek bizonyultak a gamma-hullámok.
Ezek a gyors agyi oszcillációk számos összetett idegrendszeri folyamattal kapcsolatban megjelenhetnek. A vizsgálatban nem pusztán az egyes frekvenciák teljesítményének változását látták, hanem azt is, hogy bizonyos frekvenciasávok között szervezett kapcsolat – úgynevezett cross-frequency coupling – maradt fenn a haldoklás egyes szakaszaiban.
A kutatók megfogalmazása óvatos volt: eredményeik arra utalnak, hogy az emberi agy képes lehet koordinált aktivitás létrehozására a halálközeli időszakban.
Ez egészen más képet fest, mint az egyszerű elképzelés, amely szerint a keringés megszűnésével az agy azonnal és teljesen „lekapcsol”.
És itt kerül elő az életünk filmje
A tanulmány szerzői külön kitérnek a halálközeli élmények egyik jól ismert elemére: a panoramikus életfelidézésre.
Vagyis arra az élményre, amelyet hétköznapi nyelven úgy fogalmazunk meg: „Lepörgött előttem az egész életem.”
A gamma-aktivitás és a különböző agyi ritmusok együttműködése olyan idegrendszeri folyamatokban is megjelenhet, amelyek kapcsolatban vannak többek között az emlékezéssel és más összetett kognitív állapotokkal. Ezért a szerzők felvetették annak lehetőségét, hogy az általuk látott aktivitás kapcsolatba hozható a halálközeli élmények során leírt emlékfelidézéssel.
De itt nagyon fontos meghúzni a határt.
A kutatás NEM bizonyította, hogy a férfi az életére emlékezett.
Nem tudjuk, mit érzett. Nem tudjuk, látott-e bármit. És természetesen később nem tudott beszámolni az élményeiről.
Az EEG csak az agy elektromos aktivitását mutatta.
A „lepörgő élet” ezért érdekes tudományos hipotézis, és nem bizonyított tény.
Ráadásul egyetlen emberről beszélünk
Az első kutatásnak volt egy másik komoly korlátja is.
Egyetlen beteg adatairól volt szó.
Ráadásul a férfi súlyos agysérülést szenvedett, agyi duzzanat alakult ki nála, és epilepsziás rohamai voltak. Ezek mind befolyásolhatták az EEG-n megfigyelt aktivitást.
A szerzők maguk is hangsúlyozták ezeket a korlátokat.
A történet tehát ezen a ponton akár egy rendkívül érdekes, de egyszeri orvosi megfigyelés is maradhatott volna.
Csakhogy egy évvel később történt valami.
2023: újabb haldokló agyakat vizsgáltak
A University of Michigan kutatói négy kómában lévő, haldokló beteg EEG-adatait elemezték a lélegeztető támogatás megszüntetése előtt és után.
A négy beteg közül kettőnél jelentős gamma-aktivitás-növekedést észleltek.
Még érdekesebb, hogy fokozódott az agyterületek közötti funkcionális kapcsolat is.
Az aktivitás többek között az úgynevezett hátsó kérgi „hot zone” területén jelentkezett, amelyet a tudatosság kutatásában fontos régiónak tartanak.
Ez már azért érdekes, mert a 2022-es eset így nem maradt teljesen elszigetelt megfigyelés.
Ugyanakkor ebből sem következik, hogy a betegek tudatosak voltak.
A kutatók kifejezetten hangsúlyozták, hogy a megfigyelt jelenség mechanizmusa és élettani jelentősége további vizsgálatot igényel.
Vagyis ismét ugyanoda jutunk: az agyi aktivitást látjuk – a belső élményt nem.
AWARE II: talán ennél is érdekesebb eredmények
2023-ban jelent meg egy másik nagyszabású kutatás, az AWARE II.
Ez már nem néhány ember vizsgálata volt.
A kutatásban 25 kórház 567 kórházi szívmegállását követték.
Az 567 beteg közül 53 élte túl a szívmegállást, és 28 túlélővel tudtak részletes interjút készíteni. Közülük 11-en számoltak be olyan emlékekről vagy észlelésekről, amelyek valamilyen tudatos élményre utalhattak.
A kutatás másik különösen érdekes megfigyelése az EEG-hez kapcsolódott. A kutatók szerint az újraélesztés során egyes esetekben még 35–60 perccel a CPR megkezdése után is megjelentek olyan EEG-mintázatok, amelyeket normális agyi aktivitással és potenciálisan tudatos folyamatokkal hoznak összefüggésbe.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy valaki egy órán át teljes tudatánál van a klinikai halál állapotában.
De arra figyelmeztet, hogy az élet és a visszafordíthatatlan agyi működésvesztés közötti biológiai átmenet összetettebb lehet annál, mint ahogyan korábban elképzeltük.
Akkor most tényleg lepereg előttünk az életünk?
A jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján erre még nem mondhatunk határozott igent.
De azt sem mondhatjuk már egyszerűen, hogy a szív megállásával az agy azonnal minden szervezett aktivitását elveszíti.
A kutatások három érdekes megfigyelést tettek egymás mellé:
egyes emberek különösen intenzív halálközeli élményekről számolnak be; egyes haldokló betegek agyában szervezett és olykor fokozódó aktivitás mérhető; és bizonyos esetekben az újraélesztés alatt is megjelenhetnek összetettebb EEG-mintázatok.
Hogy e három jelenség között pontosan milyen kapcsolat van, azt még nem tudjuk.
És ez talán érdekesebb, mint bármilyen szenzációs válasz. A halál nem egyetlen pillanat
Hétköznapi értelemben szeretünk úgy gondolni a halálra, mint egy kapcsolóra: BE → KI.
A biológia azonban ennél bonyolultabb. A keringés megszűnése, az oxigénhiány, az idegsejtek működésének megváltozása és az agyi hálózatok végleges összeomlása egy folyamat részei.
A mostani kutatások ennek a folyamatnak egy különösen nehezen megfigyelhető részét kezdik feltárni.
És közben egy nagyon régi emberi történetet is új megvilágításba helyeznek.
Talán azok a túlélők, akik azt mondják, hogy életük képei jelentek meg előttük, egy valós idegrendszeri folyamat szubjektív élményéről számolnak be.
Talán egészen más magyarázatot fogunk találni.
Egyelőre nem tudjuk.
De most először vannak olyan műszereink és olyan ritka klinikai megfigyeléseink, amelyekkel elkezdhetjük tudományosan vizsgálni a kérdést.
És talán éppen ez a történet legérdekesebb része:
az emberi agy utolsó másodpercei nem feltétlenül egyszerű elnémulást jelentenek. Lehetséges, hogy közvetlenül a vég előtt még egyszer rendkívül összetett aktivitás bontakozik ki. Hogy közben mit él át az ember, az továbbra is az idegtudomány egyik legnagyobb nyitott kérdése.
Források
Az eredeti 2022-es tanulmány: Frontiers in Aging Neuroscience – Vicente és mtsai.
A 2023-as, négy beteggel végzett kutatás: PNAS – Xu és mtsai.
A szívmegállás-túlélőket vizsgáló kutatás: PubMed – AWARE II
A tartalom mögött is vannak támogatók
A FixInfónál hiszünk abban, hogy az értékes helyi tartalom és a helyi vállalkozások erősíthetik egymást. Ennek a cikknek a megjelenését egy olyan vállalkozás támogatta, amely fontosnak tartja, hogy érdekes, hasznos és elgondolkodtató írások jussanak el az olvasókhoz.
Ismerd meg a cikk támogatóját!